Az első példányt Peter Simon Pallas német természettudós pillantotta meg először és írta le, 1794-es Kaszpi-tengeri expediciója során. A macskák az 1870-1880-as években kerültek Angliába. A történetírók szerint Sir Owen Gould brit nagykövet, aki V. Rama sziámi király mellett teljesített szolgálatot, figyelt fel rájuk először 1884-ben. Két csokoládészínű példányt Pho és Mia nevű cicákat, hazavitt Angliába, és az egyik macska leszármazottja az 1888-as londoni macskakiállításon a Crystal Palace-ban, elnyerte "A legszebb macska" címet. Különleges színeivel és alkatával nagy feltűnést keltett a 19. századi Angliában. A szakértők sem tudnak megegyezni abban, hogy a sziámi macska mutáció eredménye-e vagy a nyugat afrikai aranymacska leszármazottja. Tartásuk kezdetekben csak a gazdagok kiváltsága volt, egzotikumként kezelték őket és nagyon elkényeztették. Az első fajtát hivatalosan 1900-ban jegyezték be. Angol elnevezése siamese, német neve Siamkatze, franciául siamois-nak hívják.
Jellemzői
A fajta különlegessége, hogy a kölykök teljesen fehéren jönnek a világra. A rájuk jellemző színek csak később jelennek meg, először a füleiken, majd a pofán, farkon, lábakon, és a hímeknél a herezacskón. Ezt a tipusu mintázatot colorpointnak nevezzük. A nőstények 8-9 hónapos korukra, a kandúrok már 7 hónapos korukra nemileg éretté válnak.
Testfelépítése
Közepes testfelépítésű, szép, elegáns macska, karcsú és izmos, hosszú, hajlékony testtel. Nyaka kecses és karcsú. Mellkasa és a válla a csípőjénél soha nem szélesebb. Hosszú, karcsú lábak, kecses ovális mancsok jellemzik. Farka ostorszerű, nagyon hosszú, elkeskenyedő.
Feje
Ék alakú koponyája van, az ékalak az orrtól a fülekig, egyenes vonalban vezet a fej mindkét oldalán. Orra hosszú és egyenes, homloka lapos. Profilja enyhén domború, kis hegyes orra van, jól fejlett álla az orrheggyel azonos vonalban. Élénk mélykék szemei vannak, amelyek egymástól távol ülnek és keleties vonásúak.
Természete
Erőteljes néha már kicsit agresszív a természete, sokat nyávog, hangos fajta. Szereti a kényeztetést a simogatást, szeret a figyelem középpontjában lenni. Intelligens, játékos, könnyen megtanítható a pórázon való sétáltatásra.
Színei
- Fókaszínű sziámi macska, nagyon rövid a szőrzete, finom tapintású, meleg krémszínű. A macska hátulsó részén sötétebb árnyalatú, gyomra és mellkasa tájékán világosabb, szőrvégei mély fókabarnák.
- Csokoládéjegyű sziámi macska. Elefántcsontszínű teste van, szőrvégei kakaóbarnák, az orr és a mancsok fahéjszínűek, szemei sötétkékek.
- Kékjegyű sziámi macska. Az első kékjegyű sziámik is Sziámból származnak. 1894-ben egy kékjegyű nőstényt vettek fel a Siamese Cat Club (Sziámi Macska Klub) nyilvántartásába. Az 1896-os londoni Holland House kiállításon mutatkozott be. 1926-ban további 16 kék sziámi érkezett, ezeket is bejegyezték az angol törzskönyvbe. A jegyek kékesszürkék, a test színe gleccserfehér, a háton és az oldalakon könnyed jégkék színezéssel. Az orr és a talppárnák kékesszürkék.
- Lilajegyű sziámi macska. A szervezet rossz vérellátása miatt az akromelániás jegyek csak a füleken, a pofán, a végtagokon, a farkon figyelhetők meg. Azok a macskák, amelyek hosszabb ideig éltek hűvösebb helyen, vagy télen a szabadban tartózkodnak, azoknak a szőre sötétebb, míg a melegebb helyen élőknek világosabb. A szemük sötétkék, a világos szeműeket nem szabd tovább tenyészeni, mert kancsalság előfordulhat, ami öröklődhet.
- Red-Point (vörösjegyű) sziámi macska. A vörösjegyű sziámi a teknőctarka változatból alakult ki a hatvanas években. 1966-ban önálló változatként is elismerték. Alapszíne piszkosfehér, halvány krémes árnyalattal. Az akromelániás jegyei vörös színűek, talppárnái és az orrtükre rózsaszínű.
- Krémjegyű sziámi macska. Ezt a változatot 1973-ban szabványosították, a krémszínt a halványító gén közbeiktatásával hozták létre. Jelenleg még csak néhány példány található a kiállításokon. Jellemző rá, hogy a szőrzet alapszíne krémfehér, ezen figyelhetők meg a pasztell jegyek. Orrtükre és talppárnái is rózsaszínűek.
- Teknőctarka (Tortie-Point)sziámi macska. A teknőctarka szín csak a nőstény macskákra jellemző, szintén genetikai okokból. A vörös és a fekete árnyalatai az elfogadottak. A foltoknak jól körülhatároltaknak és egyenletesen eloszlónak kell lenni az egész testen.
- Teknőctarka-cirmosjegyű (Tortie-Tabby-Point) sziámi macska.
- Cirmosjegyű (Tabby-Point) sziámi macska.
|