Története 

A selyemmacskát 1970-es években tenyésztették ki, mint a burmamacska hosszú szőrű változatát. Eleganciája ellenére nem túl széles körben ismert, és még valamelyik szervezetnek el kell ismernie. A selyemmacskát nem kennyű tenyészteni. A szőrért felelős recesszív gén azt jelenti, hogy nagyon kevés hosszúszőrű kismacska születik az alomban. Ezek a macskák kíváncsiak, beszédesek és játékosak.

Fajtajellemzők 

Minták Egyszínű, teknőctarka.

Színek Homokszín, vörös, kékes gyöngyházezüst, fekete, kék, csokoládébarna, lila, karamellszínű, barackszínű, krémszínű.

Bunda hossza Hosszú, nyaka körül nyakfodorral.

Bunda típusa Nagyon finom, selymes.

Mérete Közepes.

Jellegzetességek A teste izmosabb és zömökebb, mint a sziámi macskáé, hosszú, karcsú lábai vannak. A mancsok oválisak, barna talppárnákkal. Feje gömbölyű, kerek, arany színű szemekkel. Fülei közepes méretűek, és végük enyhén le van kerekítve. Farka közepesen hosszú és bozontos.

További információk

A selyemmacska népszerűsége nőhet, ha a tenyésztők további színeket is kifejlesztenek.

A tenyésztők a jó burmamacskák felhasználását is növelik tenyésztési programjaikban, hogy kifejlesszék a burmatípusra legjobban hasonlító hosszúszőrű macskákat.